Ázsiai Petrolkémiai Ipari Konferencia
Valamennyi ország képviselői nagy jelentőséget tulajdonítottak neki
Az APIC-ban részt vevő országok mindegyikének rövid távú céljai vannak a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére. Japán 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 46, India 30-35, Malajzia 45, Szingapúr 36 százalékos csökkentését tűzte ki célul. , Dél-Korea 27 százalékkal és Thaiföld 20 százalékkal. Az APIC ülésén minden ország küldöttei nagy jelentőséget tulajdonítottak a fenntartható fejlődésnek.
Mitchell Keeling, a Koreai Petrolkémiai Szövetség ügyvezető elnöke a konferencián elmondta:"Az ökológiai tudatosság meghatározza korunk szellemét, és egyre nagyobb elvárásokat fogunk látni a petrolkémiai ipar kiigazításával kapcsolatban. Meg kell felelnünk az egyidejű környezetvédelmi kezdeményezések sorozata által kínált kihívásoknak és lehetőségeknek."
Keiichi Iwata, a Japan Petrochemical Industry Association elnöke megjegyezte, hogy Ázsiában a petrolkémiai kereslet várhatóan továbbra is évi 4,0 százalékos ütemben fog növekedni, és az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátását új technológiák fejlesztésével és bevezetésével kell kezelni. Iwata elmondta, hogy az APIC tagjai évente 6 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki, és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a probléma megoldásához.
"A fenntarthatóság már nem csak divatszó, hanem a jövőbeli növekedés kulcsfontosságú követelménye,"A Malajziai Petrolkémiai Szövetség elnöke, Akbar Tayob elmondta a küldötteknek. Akbar úr elmondta, hogy az ázsiai petrolkémiai iparnak három kulcsfontosságú területre kell összpontosítania: környezeti lábnyomának csökkentésére, a társadalmi felelősségvállalás előmozdítására és az innováció előmozdítására. Az APIC összes tagja 2050-ig szén-dioxid-semleges lesz, míg India 2070-re szén-dioxid-semleges lesz.
Charoenchai Pratuengsuksri, a Thai Iparszövetség alá tartozó Petrolkémiai Ipari Klub elnöke szerint az iparági szereplők közötti együttműködés kulcsszerepet játszik a fenntartható gyakorlatok előmozdításában is.
A műanyag újrahasznosítás kulcsfontosságú
A résztvevők megjegyezték, hogy Ázsia petrolkémiai ipara négy olyan kulcsfontosságú trenddel néz szembe, amelyek meghatározzák a nettó nulla kibocsátású környezetet: körkörös gazdaság, energiaátállás, urbanizáció és kibocsátás-csökkentési technológiák. A körforgásos gazdaság kiépítése szempontjából Ázsia dilemma előtt áll: Ázsia a világ legnagyobb műanyaggyártó és -fogyasztási régiója, ugyanakkor az új műanyag piac hatalmas, a kereslet pedig jelentősen bővül. A résztvevők szerint sürgősen át kell alakítani az ázsiai petrolkémiai ipart, ha azt akarjuk, hogy az ázsiai újrahasznosító műanyagipar jelentős gazdasági lehetőséggé váljon.
Indiában az egy főre jutó műanyagfogyasztás jelenleg kevesebb, mint a fele a globális átlagnak, de a probléma egyre súlyosabb az ország gyors gazdasági növekedése miatt – mondta a konferencián Justin Wood, a műanyaghulladék felszámolásáért felelős koalíció ázsiai és csendes-óceáni térségének alelnöke. Becslések szerint jelenleg évente 11 millió tonna műanyag kerül a világ óceánjaiba. Ez egy gazdasági lehetőség a körforgásos gazdaság számára, és egyre több nemzetközi petrolkémiai vállalat reméli, hogy ezt a műanyaghulladékot nyersanyagként használja fel. Egy tanulmány becslése szerint India évente körülbelül 10 milliárd dollárt veszít a műanyaghulladék rossz kezelése miatt. Rajesh Guaba, a Reliance Industries fenntarthatóságért és újrahasznosításért felelős vezető alelnöke szerint Indiában valójában magas az újrahasznosítási arány a begyűjtési rendszerének köszönhetően.
Arjun Rajamani, a Boston Consulting Group Southeast Asia ügyvezető igazgatója és partnere szerint Délkelet-Ázsia a tengerszennyezés szempontjából is az egyik legszennyezettebb régió. A probléma egy része a földrajz, mivel Délkelet-Ázsia körülbelül 10 000 szigetből áll, és sok folyó rakja le a műanyagot az óceánba. A probléma csak súlyosbodni fog, ahogy Délkelet-Ázsia gazdaságai fejlődnek, és a műanyagfogyasztás drámai mértékben növekszik. Rajamani kiemeli, hogy a régió országainak bruttó hazai terméke évente átlagosan 4-6 százalékkal növekszik, a műanyagok általában valamivel gyorsabban nőnek, mint a GDP. Jelenleg az egy főre jutó műanyagfogyasztás az olyan országokban, mint Indonézia és a Fülöp-szigetek, csak a negyede a fejlett országokénak.
A délkelet-ázsiai országok közül Malajzia egy műanyag fenntartható fejlődési ütemtervet határozott meg 2030-ig."Malajzia azt reméli, hogy 2025-re eléri a fogyasztás utáni műanyagok (PCR) újrahasznosításának legalább 25%-át, 2030-ra pedig 40%-át."Rajamani megjegyezte. 2030-ra minden csomagolásnak legalább 50%-ban újrahasznosított műanyagot kell tartalmaznia, és a tervek szerint hamarosan betiltják az egyszer használatos műanyagokat. Az ütemterv lefedi az értéklánc minden részét, a bioalapú alapanyagoktól a hulladék műanyagok tervezésén és felhasználásán át a hulladékgyűjtési és újrahasznosítási technológiákig."
